A 2015-ös I.M.O.La. Magus versenymodult tőlem kapjátok, sok szeretettel (Gabesz). A történet a Kereskedő hercegségekben, egész pontosan az Ennaim hercegség fővárosában játszódik majd, P.sz. 3686-ban. Az UTK rendszerében játszunk, 3. Tapasztalati szinten. A kalandozók a herceg meghívására érkeznek a városba. Laroque városában a herceg nyár végétől 111 napos fesztivált hirdetett. Az ünnepségsorozat főként a Vigyázó Varjú templomának átadását, a Maremiták és Darton dicsőítését szolgálja, valamint egyértelmű támogatása az új irányzatnak. Természetesen nem csak a városból, városállamból, de még a határokon túlról is meghívtak jópár nemesi családot, néhány tehetős kereskedőt, valamint katonailag potens személyt. Már két hete tart a fesztivál, mely több különböző helyszínen nyújt minden nap tartalmas kikapcsolódást a vendégeknek. Az arénakomplexum homokján tucatnyian estek már el, míg a cápaviadaloknak immár akad túlélője is. A hatalmas lakomákon mázsaszám fogynak az étkek, a bordélyok és fürdőházak pedig szinte folyamatosan tele vannak. Felpezsdült az egész város.
A Maremita lovagok még az előző esztendőben kötöttek megállapodást a herceggel: tanaik széleskörű terjesztése mellett fegyveres védelmet biztosítanak a jelentősebb kereskedelmi utakon. Cserébe a város szélén álló temetőnél templomot kívántak építeni, továbbá támogatást kértek a már kilátásba helyezett pyarroni lépésekkel szemben.
Dátum: P.sz. 3686. ősz
Helyszín: Kereskedő hercegségek, Ennaim hercegség, Laroque hercegi fővárosa
Laroque városa a Gályák tengerének észak-nyugati partján fekszik az Ennaim nevű hercegségben. Ennaimban hat jelentősebb város található. A hercegi főváros Laroque mellett Meironque, Nanontal, Riera, Serreinas és Sushtar. A hercegséget a Meironqueből származó Querra nemzetség alapította. Közel 1000 esztendővel ezelőtt komoly szárazföldi hadsereg szerveződött, ami elfoglalta a már akkor jelentős tengerparti kereskedő várost, a mai hercegi főváros elődjét. Újabb 150 év elteltével, P.sz. 2855-ben elfoglalta Serreinast, majd két évtizeddel később taktikus politikai manőverek után a hercegséghez csatolta Sushtart is. Közel 700 évvel ezelőtt tovább terjeszkedett nyugat felé. Előbb Nanontalt csatolta a régióhoz, később Riera városát hozta létre. Ezzel kialakult a mai Ennaim. Természetesen a legtöbb fenti város helyén, már jóval az ennaimi időket megelőzően is álltak kisebb települések.
A laroquei vigyázó varjú temploma (alapítás: 3685.)
Az Ennaim Hercegség fővárosában, Laroqueban található templom azért épülhetett meg, mert gyors felhúzását és fennmaradását egy hallgatólagos megállapodás garantálta a várost és a hercegséget irányító kalmárdinasztia fejével. Airun al Marem sosem volt ugyan kufár, de mindig értette a dolgát, ha effélékkel kellett szót váltania. A Kereskedő Hercegségek laza szövetsége amúgy is olyan területnek számított, ahol egy kedvező ajánlattétel hosszú, gyümölcsöző kapcsolat alapjait rakhatja le. Ennek értelmében a maremita lovagok részt vállalnak a kalmárcsalád értékesebb árukat szállító karavánjainak kíséretében, valamint híreket, tájékoztatásokat szállítanak a dinasztiának, cserében nyíltan és egyértelműen lehetnek jelen a város egyébként kellően színes vallási palettáján, ahonnan az ortodox dartonita hit teljesen kiszorult. Al Marem és hívei persze megtalálták a módját, hogyan értsenek szót a helybeliekkel, így a maremita hit nem csupán egy a sok közül, de kifejezetten széles elismertséggel bír a településen. Mindenféle népek megfordulnak a kikötővárosban, így a lovagoknak nem okoz gondot utánpótlás-nevelésről gondoskodniuk. A környéken jellemző, hogy a lovagjelöltek a Hercegségek területén történő zarándoklatok alatt sajátítják el a beavatáshoz szükséges tudást, a régió területén épült további két templom-rendházzal szoros együttműködésben.
Laroque temploma a város északi peremén található, a temető közepén, de félreeső elhelyezkedése nem gátolja meg a városi híveket, hogy szép számban és gyakran látogassák az egyébként már-már túlzó díszítettséggel épült templomot. Ez volt az első olyan szent hely, ahol a külső, homlokzati jegyekben már megjelenik a halál sokféle, szimbolikus ábrázolása, és a varjú motívumok gazdag változatossága mintául szolgál a későbbi templomok számára is. Állítólag a főkapu feletti kiterjesztett szárnyú varjú hatalmas, részletes szobra szolgált például a templom névadásakor, ám egyesek tudni vélik, hogy a sírkertben őrszolgálatot teljesítő megannyi varjúlovag miatt kapta nevét a templom.
Az itt szolgáló lovagok ritkán hordanak teljes vértezetet, az állandóan párás kikötői klíma ezt nem teszi lehetővé, viszont kiemelt hangsúlyt helyeznek a testi erő növelésére. Ebből következik, hogy előszeretettel használnak enyhén görbe ívű tengerészkardokat is, mint másodfegyvereket a leggyakrabban használt fattyúkardok mellett. A tengerészkardok többnyire hárítófegyverként funkcionálnak, ám a forgatásukban leginkább járatos testvérek támadni is jól tudnak velük, és hajítani is képesek őket.
SELMOVITA (ORTODOX) IRÁNYZAT
|
MAREMITA IRÁNYZAT |
Hittételek, világkép, túlvilágkép |
A halál magas misztérium, akárki emberfia beavatás nélkül nem merülhet el rejtelmeibe, tanait meg nem ismerheti, a pallérozatlan elme nem képes a bonyolult összefüggések befogadására, ezért a köznép számára a kárpit túl feléről szóló tanítások tilalmas tanoknak számítanak. |
A halál misztériuma a köznép fiai és lányai számára is megismerhető, tanai elsajátíthatóak és megérthetőek. A kárpit túl feléről szóló tanítások a megfelelő formába öntve átadhatóak, megérthetőek, és így segíthetik Darton tiszteletének terjedését. |
Darton igazi arcát nem láthatják, csupán a beavatottak, a papi rend tagjai, Darton csak rajtuk keresztül szól híveihez. Az avatatlanok Darton hívását csak akkor hallhatják, mikor szívük legutolsót dobban. |
Darton igazi arca bárki által megismerhető, tanait a papi és a lovagi rend tagjai tolmácsolják és tanítják, de ha az ember jól figyel, bármikor meghallhatja Darton szavát és intő tanácsait. |
A halál bekövetkezte elkerülhetetlen, annak eljöveteléig legfőbb erény a türelem, fő feladat a várakozás. |
A halál bekövetkezte elkerülhetetlen, és ennek ténye gyönyör, de annak eljöveteléig az élet szépségét tisztelni, felismerni és megélni kell, annak érdekében, hogy a Kárpiton túl ránk váró jutalmat a kontraszt fényében magasabbra értékelhessük. |
Darton a Hallgatag Úr, a Lelkek Bírája, a Halottak Ura, az Örök Körforgás Őre. |
Darton a Hallgatag Úr, a Lelkek Bírája, a Halottak Ura, az Örök Körforgás Őre és a Tréfák Atyja is. |
A halál misztériumai tiszteletet követelnek, nem képezhetik tréfálkozás tárgyát, a test múlandóságára és az emberi gyarlóságra való figyelemfelhívás eszköze a prédikáció és a tanítás, semmi esetre sem a tréfa. |
A cinizmus erős fegyverünk lehet önmagunk megismerésében, és a sötét tréfák segítenek megkönnyíteni a földi lét gyötrelmeit, amellett, hogy mind gyarlóságunkra, mind múlandóságunkra nagyszerűen rávilágítanak. |
Darton felkentjeinek jellemző személyes vonásai, attitűdje |
A személyes becsület fontossága elhanyagolható, a sértések megtorlása felesleges, még Darton gyalázásáért sem kell elégtételt venni, hiszen legvégül minden halandót Darton Ölelése vár. Az eretnek tanokat prédikálókkal szembeni fegyveres fellépés felesleges, a becsteleneket a Szent Inkvizíció kötelezi számadásra. |
A személyes becsület tisztasága lovagi erény, megsértése bűn Darton felkent lovagjával szemben, és megtorlásért kiált a Hallgatag Úr nevében. Aki a Halottak Urának nevét szájára hiába veszi, számítson a Sötét Tréfák Urának haragjára is, kinek élce könnyedén végzetes lehet. A lovagok szívesen tekintik magukat Darton Öklének, mely a tiszteletlenkedőkre éppoly erővel sújt le, akár az eretnekekre. |
Az élet élvezetét, habzsolását elvetik, általában komor, csendes, keveset szólnak, de velőset; sosem szószátyárak, nem részegeskednek, kerülik az öncélú verekedéseket. Egyedül a túlvilági élet szépségeiben hisznek, de ez prédikációikban ritkán jut főszerephez. |
Az élet élvezetét hirdetik, hangsúlyozva, hogy a rosszat és a jót is csak akkor tudjuk igazán értékelni, ha már földi létünkben alaposan megtapasztaltuk mindkettőt. Mind a földi, mint a túlvilági élet szépségében hisznek, és ezt fennen hirdetik is. |
Töretlen hűséggel szolgálják Pyarront és a pyarronhű államokat, az Északi szövetséget. |
Hűségük elsősorban istenükhöz és rendjükhöz köti őket, Pyarront és szövetségeseit szolgálják és tisztelik is ugyan, ám az ortodox ág képviselőit megvetik, elmaradottságukat lenézik. |
Ragaszkodnak a sok ezer éves pyarroni tradíciókhoz és dogmákhoz, gondolkodásukban rugalmatlanok, a pyarroni erkölcsi rend elkötelezett hívei. |
Nem ragaszkodnak a merev szabályokhoz sem erkölcsi, sem vallási kérdésekben, rendszeresen gúnyt űznek a pyarroni hagyománytiszteletből, vaskalaposságból. |
A Pyarroni Papi Szék p.sz. 3685-ben (az előző évben) hivatalosan eretnekké nyilvánította az irányzatot, valamint egyházi átokkal sújtotta annak vezetőjét, Airun al Maremet. Ő, valamint hű társa, Alex con Arvioni szent háborút hirdetett.
Jelentősebb házak és befolyásos emberek a városban.
A hercegi ház (Levuno dinasztia)
A hercegségeken belül meglehetősen nagy múltra visszatekintő dinasztiáról beszélünk. Őseik már három évszázada is jelen voltak a térségben. Kitartásuknak, megfelelően megtervezett politikai lépéseiknek, továbbá olykor aljas eszközeiknek köszönhetően szép lassan erősödtek meg. Immár közel ötven éve gyakorolják hercegi előjogaikat. Sajnálatos módon már sor került egy herceg utódlásra is, melyet nem kis erőfeszítések és áldozatok árán végül sikeresen házon belül oldottak meg.
Napjainkban Marissell de Levuno uralkodik, oldalán fiatal feleségével, Izabellé de Levuno-val. Fiatalos, nárcisztikus, olykor az elmebaj kezdeti jeleit mutató egyén. Egyedi, néha kíméletlen módszereinek hála a háta mögött sokan kritizálják, ám érdemeit ők sem vitatják: az apja által épített erős gazdaságon és kereskedelmen keresztül mára hagyományt, politikai erőt és egy regionális hatalmat teremtett.
A kereskedők (Kalmár tanács)
A hercegi házat követően a második meghatározó erő a városállamban. 11 különálló kereskedőházból alakult meg, immáron egy évszázada. A betagozódás nem volt zökkenőmentes, kiváltképp a 3 dzsad klán okozott fejtörést a szövetségnek. Mára már egy emberként irányítják a legális és szürke kereskedelem teljes palettáját a térségben. Hajózás, karavánok, ékszerek és rabszolgák, búza és mákony: minden jellegű árucsere az ő kezük munkáját dicséri. A kalózok és haramiák okán meglehetősen nagy fegyveres erővel bírnak.
Ügyeiket az általuk létrehozott tanács intézi. A Kalmár tanács 11 főből áll. A tanács tagjait a dinasztiák és klánok választják. A tisztség élethosszig tart, melyet időnként az érdekek igen rövidre szabnak. A tanácstagok évente maguk közül választják a vezetőjüket. A vezető (akit a Fulla névvel illetnek regnálása alatt) minden döntésben vétó joggal rendelkezik, ám ennek alkalmazására igen ritkán van csak szükség. Jelenleg 11 hónapja Jaszef Kaffar il Fulla vezeti őket.
Sivilla vil Luna (Az élvezetek úrnője)
Módos nemesi család utolsó sarjaként Sivilla vil Lunának törtetőnek kellett lennie, hogy örökölt vagyonából és rangjából ne forgassák ki a feltörekvő nemesurak. A fiatal nő férfiakat megszégyenítő vehemenciával és furfanggal intézte és intézi ma is ügyeit. Az élvezetek úrnője; mely nevet ő adta saját magának, a tulajdonosa minden fürdőháznak, bordélynak és két herbáriának is. Szépségével és mézes-mázas szavaival folyamatosan befolyásolja a magasabb pozicióban lévő döntéshozókat is. Saját kis birodalma mind a mai napig pengeélen táncol. Jól tudja, és mások is tisztában vannak ezzel, hogy jóval erőtlenebb, mint aminek mutatja magát. Mindenhová szerény testőrséggel jár, még hálószobájának ajtaja előtt is mindig ott strázsálnak. Érdekes módon azonban még mindig őrzi helyét a városi elitben. Jelképe egy holdábrázolás, melyet minden általa birtokolt épületen felfedezhetünk.
Amadeus Amadis (A város egyik lanistája)
Középkorú férfi, ki az egész államban híres lett, hála az iskolájában képzett gladiátoroknak. Amadeus Amadis nemtelen családból származik. Üzleti érzéke, bár az átlagemberek fölé emelte, mégsem volt elég ahhoz, hogy a Kalmárok közé kerülhessen. Fiatalon rabszolgákkal kereskedett, azonban látva a magas profitot, a Kalmár tanács jogot formált üzletére. Amadeus elutasította az ajánlatot, mely tettéért nagy árat fizetett. A Kalmárok elérték céljukat, fizetségül pedig egy kivájt szemet és egy erszény aranyat hagytak a férfinak. Felépülve az üzletből gladiátoriskolát nyitott. Mára a koszos kis fából épült arénának már semmi nyoma, hol még első mérkőzéseit szervezte. A nagy arénakomplexum jelentős része az ő tulajdona. Ötvennél is több harcossal, színvonalas, igényes, olykor meglepő újításokkal tarkított viadalokkal biztosította népszerűségét a városban. A Kalmárokkal, valamint Capulloval (lásd lent) látszólag szívélyes, barátságos a viszonya, ám valójában mindkettőt mélyen megveti. Minden gladiátora és szolgája a bőrébe tetoválva viseli jelét.
Capullo (A gladiátorból lett “lanista”)
Capullo Amadeus Amadis ludusában nevelkedett. 19 éves korában önként vált gladiátorrá. Rövid időn belül lett bajnok. Jóval az állam határain kívül is eljutott a híre, komoly népszerűségre tett szert. Szabad ember lévén egyre magasabb jutalmazást kérhetett Amadeustól, mely összeggel rendszeresen fogadott saját győzelmére. Hihetetlen, de meglehetősen komoly vagyonra tett szert élete kockáztatása árán. Kisvártatva elhagyta az iskolát, majd egy váratlan lépéssel megalapította a sajátját. Ez azonban sz
okatlan módon működik: kizárólag szabad emberek önkéntes jelentkezését várja. Magasan képzett gladiátorok kerülnek ki falai közül, kiket rendkívül erős kötelék fűz egymáshoz. Alig 5 év alatt méltó konkurenciája lett Amadeus Amadis ludusának. Pénzt a fogadásokból és szerencsejátékból szereznek. A városban rangját a nép szeretete és rajongása biztosítja, melynek köszönhetően mára prominens személlyé vált. A szimbólum, melyet használnak, kettős jelentéssel bír. A hercegség előtti időkben a halászok térképin tűnt fel, ahol is a cápák járta vizekre figyelmeztetett. Ezzel emlékeznek arra a diadalra, mikor is Capullo a sushtarból származó cápaviadalon három cápát is legyőzött. Másik jelentése pyarroni eredetű: az összetartozást, testvéri viszonyt testesíti meg.
Madártollas klán (Tolvajok és bérgyilkosok)
Természetesen ez a rend nem rendelkezik városi befolyással, hivatalosan. Munkájukat érthető okokból titokban, rejtve végzik. Tipikus törvényen kívüli klánról beszélhetünk, mely csak egyedi jellegzetességeiben tér el a városállamon kívüli, hasonló szerveződésektől. A piti lopásokon, betöréseken kívül a szaftosabb, úgymond névtelen megbízásokból tartják fenn magukat. Minden munkájuk különleges ismertetőjelet hordoz: egy fehér madártollat hagynak a helyszínen. Több alkalommal megkísérelték már felszámolni a klánt, ám egy-két jelentősebb rajtaütésen kívül a próbálkozások kudarcba fulladtak. Vezetőjük arctalan ember, aki a szóbeszéd szerint már több száz évet is megélt.